A grafikai fájlformátumok közötti különbség abban rejlik, hogy miként (képpontokként vagy vektorokként) tárolják a képadatokat, milyen tömörítési eljárásokat alkalmaznak.

Bittérképes képek

A bittérképes képek – szakszóval raszterképek – apró képelemek (képpontok) téglalap alakú rácsszerkezetben való elhelyezésével hozzák létre a képet. Minden egyes képponthoz adott hely és színérték társul. Bittérképes képek módosítása során nem objektumok vagy alakzatok, hanem képpontok szerkesztése történik. A bittérképes képek legjellemzőbb felhasználási területe az árnyalatos képek (például fényképek vagy digitális festmények) elektronikus formátumba alakítása, mivel a finom szín- és árnyalatbeli különbségeket megbízhatóbban adják vissza.

A bittérképesképek felbontás függők, azaz meghatározott számú képpontból állnak össze. Ennek következményeképpen erősebb képernyőnagyításkor, illetve saját felbontásuknál kisebb felbontással történő kinyomtatásukkor veszítenek részletességükből és vonalaik töredezetté, szögletessé válnak.

A leggyakoribb bittérképes formátumok: BMP, JPG, PNG, TIFF

 

Vektorképek 

A vektorképek (melyeket esetenként vektoralakzatnak vagy vektorobjektumnak is neveznek) olyan képek, amelyeknek minden alkotóelemét (vonalait és íveit) vektornak nevezett, képek geometriai jellemzőkkel történő leírására szolgáló matematikai objektumok definiálnak.

 

A vektorképek a részletesség és élesség elvesztésének kockázata nélkül szabadon módosíthatók, mivel függetlenek a felbontástól – vonalaik átméretezéskor, PostScript nyomtatón történő kinyomtatáskor, PDF-fájlba mentéskor vagy vektoralapú képfeldolgozó alkalmazásba importáláskor is megtartják eredeti élességüket. Ennek köszönhetően a vektorképek ideálisak olyan grafikák (például cégemblémák) készítéséhez, amelyeket különféle méretben és hordozómédián fognak használni.

A leggyakoribb vektorgrafikus formátumok: AI, EPS, WMF, CDR, DFX, SVG

 

Ha tetszett ez a cikk, kérlek oszd meg másokkal is!